|
|
Tisztelt Nyelvtanulók!
Kiadványaink megvásárolhatók a a honlapon keresztül.
Ki adhat ki nyelvvizsga-bizonyítványt?
Olykor egy-egy nyelvtanfolyamot hirdető hamis ígéretekkel próbálja magához csábítani a nyelvtanulókat. Ilyen, amikor myelvvizsga-bizonyítvány kiállítását ígéri a tanfolyam elvégzését követően. Javaslom, nézzük meg, ki állíthat ki nyelvvizsga-bizonyítványt!
2000. január 1-jétől az államilag elismert nyelvvizsgák vették át az állami nyelvvizsga + azzal egyenértékű vizsgák szerepét. Minden sikeres vizsgázó „keményfedeles” bizonyítványt kap, melyben szerepel a vizsga dátuma, a vizsgaközpont, vizsgarendszer, vizsgahely neve és az elért eredmény.
2000-től folyamatosan csatlakoznak az államilag elismert rendszerhez különböző vizsgaközpontok. Ma már több mint húsz nyelvvizsga-központ rendelkezik akkreditációval, vagyis szervez államilag elismert nyelvvizsgát, itt kaphat a vizsgázó „keményfedeles” bizonyítványt.
Itt olvashatja a vizsgaközpontok aktuális listáját, amely folyamatosan bővül. Érdemes a kínálatot rendszeresen ellenőrizni oldalainkon. Az egyes államilag elismert vizsgarendszereket működtető vizsgaközpontokra kattintva annak vizsgahelyei is megtekinthetők.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a honlapon is felsorolt vizsgahelyek jogosultak a „keményfedeles” bizonyítvány kiadására!
Akkreditált nyelvvizsga-központok és nyelvvizsga-helyeik
Az intézmények megnevezése után zárójelben a vizsgaközpontokhoz tartozó vizsgahelyek számát olvashatja. Egy vizsgaközpont részletes adatainak megjelenítéséhez kattintson a vizsgaközpont sorára!
Kétnyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok
ELTE Idegennyelvi Továbbképző Közp (96) »
Euro Nyelvvizsga Központ (44) »
Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Vizsgaközp (1) »
Pannon Egyetem Nyelvvizsga Központ (29) »
PROFEX Nyelvvizsgaközpont (19) »
Kétnyelvű, szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok
Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Szaknyelvi (18) »
Budapesti Gazdasági Főiskola Nyelvvizsga Központ (22)»
Euro Nyelvvizsga Központ (44) »
Károli Gáspár Református Egyetem (5) »
LEXINFO Informatikai Nyelvvizsgaközpont (8) »
Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (1) »
Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Vizsgaközp (1) »
PROFEX Nyelvvizsgaközpont (19) »
Szent István Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaköz (20) »
Egynyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok
British Council Hungary (12) »
Budapesti Francia Intézet DELF-DALF Nyelvvizsgakö (6) »
City & Guilds Vizsgaközpont (1) »
Debreceni Egyetem DExam Vizsgaközpont (11) »
ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ (96) »
Euro Nyelvvizsga Központ (44) »
Goethe-Institut Budapest (13) »
Osztrák Intézet Budapest Nonprofit Kft. (14) »
Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titk (66) »
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (87) »
Egynyelvű, szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok
Debreceni Egyetem DExam Vizsgaközp (11) »
Euro Nyelvvizsga Központ (44) »
GB Resources Oktatási és Tanácsadó Kft. (20) »
KIT Szakmai Nyelvoktatási és Vizsgaközp (12) »
Forrás: http://www.nyak.hu/doc/akk_vizsgakp.asp
A második világháború előtt
A cigányság a 19. század végéig, az ipari forradalom korszakáig foglalkozásaival (zenész, vályogvető, fémműves, teknővájó, kereskedő, közvetítő stb.) a magyar társadalomnak döntően a paraszti-kézművesipari rétegeihez kapcsolódott. Az ipari forradalom nyomán kialakuló tömegtermelés ezt a hagyományos kapcsolatot szétroncsolta. A gépipari termelés okozta kihívásnak a nem cigány kézműves rétegek is nehezen tudtak megfelelni, jelentős részük elszegényedett, lesüllyedt.
Más személyek, csoportok szellemi és anyagi tőkefelhalmozásukat konvertálni tudták a megváltozott körülményekhez (például a kisiparosból gyári szakmunkás lett). Az oktatási rendszerrel való kapcsolat szinte teljes hiánya miatt a cigány csoportokat nagyon erős monokulturalitás jellemezte (egy-egy szakma átadása generációkon keresztül, általában az újabb technikák, eljárások elsajátítása nélkül), más szakma gyakorlásához szükséges ismeretanyaguk, felhalmozott tőkéjük nem alakult ki, illetve a nem cigány csoportokénál alacsonyabb szinten, így ők szinte teljes egészében a lesüllyedő csoportok közé kerültek.
A 19. század végén meginduló népiskolai rendszer a cigányokat különösen az akkor még nagyszámú vándorló kompániákat - gyakorlatilag nem tudta elérni, a szülők idegenkedése is nagy volt az iskolától.
Mértékadó, tudományosan alátámasztott felmérések szerint a második világháború idején - elsősorban a Dunántúlról - mintegy 5000 cigány személyt hurcoltak el, akiknek egy részét - főleg a német birodalom koncentrációs táboraiban - meggyilkolták. Cigány vezetők dokumentumokkal nem bizonyítható feltételezései szerint a cigány áldozatok száma ennél jóval nagyobb (50-70 ezer fő) volt.
Cigánykérdés a 20. század végi Magyarországon
A cigányság hazánk legnagyobb létszámú, mintegy 5-700 ezer fős kisebbsége. Szociális, kulturális, társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzete mind a többségi magyarságétól, mind a többi kisebbségtől jelentősen eltér, azokénál kedvezőtlenebb.
Az eltérések társadalmi integrációs problémákat jeleznek. A népcsoport mintegy 700 éve jelent meg térségünkben, sajátos (nomád, vándorló) életmódjuk, az európai jogrendtől eltérő belső törvénykezésük és az ezek nyomán velük szemben kialakuló előítéletek miatt mozgásterük évszázadokon keresztül jórészt a társadalmi hierarchia alsó szegmenseire korlátozódott.
A cigányok iskolázottsági, társadalmi presztízsén, munkamegosztási stb. rendszerben elfoglalt alsó - függő - helyzetén a kommunista rendszer sem volt képes lényegesen változtatni. Kiszolgáltatottságukat különösen a (kis)magántulajdon felszámolása és a társadalmilag eltartott
szerepet erősítő szociálpolitikai rendszer növelte.
A folyamat következménye a jelen helyzet (magas munkanélküliségi arány, segédmunkási státus, kedvezőtlen lakás-, egészségügyi, iskolázottsági, szociális viszonyok, a családok eltartási lehetőségeinél magasabb gyerekszám stb.), amikor is a cigány társadalmi nagycsoport életlehetőségei a nem cigány társadalmi nagycsoporténál jóval kedvezőtlenebbek, a meglévő előítéletek pedig várhatólag fokozódnak.
Aligha tagadható, hogy a cigányság helyzetének pozitív irányú változtatása össztársadalmi érdek. Minden szempontból fontos e hátrányos helyzetű etnikumot az önfenntartáshoz hozzásegíteni.
Vizsga statisztika
Ha többet meg szeretnél tudni az elmúlt években letett sikeres lovári vizsgákról, katrtints ide!
Hagyományos cigány foglalkozások
A ma már csak kevesek által művelt hagyományos cigány foglalkozások közül (kézműipari tevékenységek, zenélés) a gazdaság átalakulása egyes foglalkozások megmaradását segítheti. Ezen mesterségek és sok-sok főleg falusi közösségek által igényelt kisipari, kézművesipari jellegű szakma megtartása, felélesztése központilag elősegíthető. Például a több évszázad óta, s ma is ezrek által művelt zenészség megmentése hosszabb távú pályázati projektekkel, esetleg adókedvezményekkel képzelhető el. A központi segítség mellett itt az önkormányzatok, önkormányzati közösségek, szakmai-érdekvédelmi kamarák, magánkezdeményezők szerepvállalása is fontos lehet.
Forrás: A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Magyarországi Roma Parlament által felkért szakértői csoport 1992- évi elemzése.
Nemzetiségi sajátosságok
Hiányzik a kulturális intézményrendszer, az értelmiségi réteg, amely a cigányság (illetve erre igényt tartó egyes csoportjai) nyelvi-kulturális másságát megőrizné, továbbfejlesztené, például a cigány dialektusokból (egységes) cigány köznyelvet és cigány irodalmi nyelvet alakítana ki, és bizonyos politikai külön érdekeket (amelyek az önálló entitásból fakadnak) megfogalmazna. Ezen különbségek (pozitív másság) fennmaradását a kormányzatnak (és a többségnek) a más hazai kisebbségeknél már meglévő, a cigányság sajátosságaihoz adaptált intézményrendszerek kialakításával, az egyik legélőbbnek tekinthető magyarországi népi kultúra (a cigány népi kultúra) megmaradásának elősegítésével kell támogatnia.
A készülő kisebbségi törvény, a jelenlegi struktúrába már beépült többletjuttatások (például az oktatásra, etnikum specifikus képzésre többlet fejkvóta: az alsó tagozatos nemzetiségi osztályok működtetéséhez szükséges tantermek építésének elősegítése; a rövidesen beinduló cigányisztikai tanszék stb.) ezen lehetőségek megteremtését és bővítését szolgálják. A cigányság megismertetése, történelme, kultúrája tanításának beépítése a magyar közoktatásba, alapvető fontosságú.
Szükséges a cigányság részéről ezen feladatok érdekében meginduló (spontán) kezdeményezések erkölcsi és anyagi támogatása is (például: Gandhi Alapítvány: Beás Gimnázium).
Hangsúlyozottan fontos a cigány emberek identitásválasztási szabadságának megőrzése, az ezt támadó ideológiák befolyásának gyengítése, az állam és a pártok ettől való elhatárolódása.
- JELENTKEZÉS
- VIZSGA UTÁN
- NYELVTANÁROKNAK
- Továbbképzés